Manapság gyakran hallhatunk, olvashatunk az inzulinrezisztenciáról. Cikkünkben összefoglaljuk, mit takar ez az állapot, és ami a legfontosabb: hogyan előzhetjük meg súlyosabb szövődményeit.

Mi is az az inzulinrezisztencia (IR)?

Az inzulin hormont a hasnyálmirigy sejtjei választják el. A táplálkozás során bevitt táplálék szénhidrát-tartalmát a szervezet glükózzá bontja le. Ennek hatására megemelkedik a vércukor-szint, ez pedig fokozza az inzulin termelődését. Az inzulinérzékeny szövetek (vázizom, zsírszövet és máj) glükózfelvétele növekszik, ezáltal csökken a vércukorszint.

IR akkor alakul ki, ha az inzulin hatása nem érvényesül kellő mértékben és a vércukor ezáltal nem csökken megfelelő szintre. A hasnyálmirigy próbál kompenzálni és egyre több inzulint termel. A magasabb inzulinszint fokozza az éhségérzetet, elhízáshoz vezet és érelmeszesedésre hajlamosít. Amennyiben nem történik kezelés, a hasnyálmirigy inzulinelválasztó sejtjei kimerülnek, emiatt emelkedik a vércukorszint és idővel 2-es típusú cukorbetegség (diabétesz mellitusz) alakul ki. Továbbá megnövekszik a rákos betegségek és a szívproblémák, a magas vérnyomás és a metabolikus szindróma kialakulásának rizikója.

Szerencsére a folyamat lassan megy végbe, míg inzulinrezisztenciából definitív cukorbetegség lesz. Így időben kezdett, személyre szabott terápiával az IR sikeresen visszafordítható, a súlyos szövődmények megelőzhetőek.

Milyen okok vezethetnek IR kialakulásához?

• genetikai hajlam (öröklődés): családban előforduló IR, vagy 2-es típusú cukorbetegség esetén fokozott a rizikó
• étrend: magas telített zsírsav-tartalmú táplálkozás; D-vitamin hiány
• jelentős túlsúly (BMI>25), ülő életmód, mozgáshiány, DE: alacsony testsúly mellett is megjelenhet IR!
• policisztás petefészek szindróma (PCOS)
• terhesség (gesztációs diabétesz)
• stressz
• szteroid kezelés

Melyek az IR jellegzetes tünetei, panaszai?

Kezdetben gyakorta nincsenek tünetei, vagy ha vannak, jellegtelenek:

• fáradékonyság, álmosság, koncentrációzavar
• laboratóriumi eltérések: magas vércukor-, trigliceridszint, alacsony HDL-, és magas LDL-koleszterin
• haspuffadás
• megnövekedett étvágy, elhízás, hastájéki zsírszövet felhalmozódás, mely fogyókúra, sport ellenére sem változik érdemben
• emelkedett vérnyomás
• zsírmáj
• érelmeszesedés
• depresszió
• hajhullás, problémás bőr (pattanások)
• acanthosis nigricans: sötéten pigmentált, szemölcsös felszínű bőrbetegség

nőkben infertilitáshoz (terméketlenség), illetve rendszertelen menstruációhoz vezethet.

Hogyan állapítható meg, hogy a felsorolt tünetek hátterében IR húzódik meg?

Ha a kezelőorvosban a kórelőzmény és a panaszok, valamint fizikális vizsgálatok alapján felmerül inzulinrezisztencia gyanúja, érdemes erre irányuló vizsgálatokon részt venni:

• éhgyomri vércukor- és inzulinszint: kezdetben még nem feltétlenül mutatnak eltérést; előrehaladottabb esetben a vércukor megemelkedik, ami már utalhat szénhidrát-anyagcsere problémára.
• cukorterheléses vizsgálat: éhgyomri vérvétel (vércukor- és inzulinmeghatározás) után cukoroldat elfogyasztása, majd a kezelőorvos előírása alapján fél-egyóránként mintavétel, melyekből szintén vércukor- és inzulinmérés történik. A vizsgálat során mért értékek lefutásából a kezelőorvos személyre szabottan, egyénileg dönti el, felmerülhet-e IR gyanúja.
• D-vitamin: tartósan nem megfelelő szintje összefügg IR, illetve a későbbiekben cukorbetegség kialakulásával.
• vérzsírok (koleszterinek), húgysav emelkedett szintje, valamint magas vérnyomás: társuló metabolikus szindróma jelei.

Kiderült, hogy inzulinrezisztenciám van; mit tehetek?

Az IR diagnózisának felállítása szakorvosi feladat; endokrinológushoz javasolt fordulni tüneteinkkel, illetve az elkészült lelettel.

Ahogyan már említettük, időben kezdett beavatkozással az inzulinrezisztencia visszafordítható. Fontos a rendszeres, kardió jellegű testmozgás, akár személyi edző bevonásával. Emellett kiemelt jelentőségű az egyénre szabottan összeállított étrend, melyben dietetikus szakember nyújthat segítséget.