Koronavírus és a laboratórium: hogyan mutatható ki a fertőzés?

  • 2021.09.01. 00:00
Koronavírus és a laboratórium: hogyan mutatható ki a fertőzés?

Koronavírus és a laboratórium: hogyan mutatható ki a fertőzés?

2020 márciusa óta átszővi mindennapjainkat a koronavírus járvány és a vele kapcsolatos hírek: hogyan terjed, mivel előzhetjük meg, mennyi a betegek és az elhunytak száma. A kezdetektől foglalkoztatja a szakembereket és persze a lakosságot, hogy milyen módon mutatható ki maga a fertőzés, illetve az annak hatására létrejövő immunválasz. A COVID-19 terjedésének megelőzésében a különféle diagnosztikai módszerek rendkívül fontos szerepet játszanak.


Laboratóriumi vizsgálati módszerek típusai

I.    Elsővonalbeli vizsgálatok

1.   A VÍRUS VALAMELY ALKOTÓRÉSZÉNEK KIMUTATÁSA: aktuálisan zajló fertőzést képes jelezni.

  • RNS alapú tesztek (PCR): referencia standard diagnosztikai teszt; a koronavírus genetikai anyagát (RNS-ét) mutatja ki. A mintavétel orrüregből és garatból történik; kb. 4 órával előtte nem szabad sem enni, sem inni, fogat mosni, rágógumizni, dohányozni, orrspray-t alkalmazni. A tünetek kezdetétől, illetve a lehetséges fertőződéstől számított 4-5. napon érdemes mintát venni erre a vizsgálatra (ezt megelőzően álnegatív eredmény születhet).
  • Antigén tesztek: Szintén orr-garatminta szükséges hozzá. A vírus bizonyos fehérjéjét mutatja ki. Bár nem ad annyira megbízható információt a fertőzésről, mint a gold-standard PCR, de az eredmény jóval gyorsabban elkészül és a kivitelezése is sokkal egyszerűbb. Jellemzően magas víruskoncentráció (kifejezett tünetek) mellett lehet támaszkodni az antigén teszt eredményére.

MILYEN ESETEKBEN ÉRDEMES EZEKET A TESZTEKET IGÉNYBE VENNI?

  • a WHO ajánlása alapján minden olyan esetben, amikor koronavírus-fertőzésre utalnak a tünetek, régebbi fertőződéstől vagy vakcinálástól függetlenül;
  • igazolt koronavírus-fertőzöttel érintkezett egyéneknél;
  • nem oltott egyéneknél, akik olyan tevékenységben vesznek részt, ahol nagy lehet a fertőződés rizikója (pl. utazás, zsúfolt tömegrendezvények);
  • ha valamilyen okból elő van írva a teszt elvégzése (pl. műtétek előtt).

2.   A VÍRUS ELLEN TERMELŐDÖTT ELLENANYAGOK KIMUTATÁSA (SZEROLÓGIA): lezajlott fertőzés után, valamint a védőoltás hatására termelődött antitestekről nyújt információt. Fertőződés után kb. 2 héttel jelennek meg az ellenanyagok a keringésben. A vizsgálat vérből történik; azt keresi, kifejlődött-e a szervezetben immunválasz, illetve kialakult-e védettség a vírussal szemben.

A laboratóriumok különféle gyártók tesztjeit alkalmazzák ellenanyagszint mérésre. Ezekben a vírus valamely komponense (leggyakrabban az S1 tüskefehérje RBD alegysége, ill. nukleokapszid fehérje) ellen termelődő antitestek szintje kerül kimutatásra. A tesztek lehetnek kvalitatívak (minőségi értékelés, negatív/pozitív), vagy kvantitatívak (ellenanyag mennyiség számszerű értékkel megadva). Az eltérő módszerek miatt más refererencia-határ szerepelhet a különböző mérőhelyek által kiadott leleteken, ráadásul az adott tesztek más-más méréstartománnyal rendelkeznek. Emiatt nem lehetséges összevetni a laboratóriumok ellenanyag eredményeit, érdemi következtetést csak az egyazon mérőhelyen készült értékek alapján lehet levonni.

A WHO rendelkezésre bocsátott olyan referencia-anyagot, amelyre a laboratóriumi reagensgyártó cégek saját reagenseiket kalibrálhatták (hitelesítették). Ezt elvégezve, egyes cégek meghatároztak egy számot, amellyel beszorozva az ő tesztjükkel kapott eredményt, végül BAU/ml mértékegységben, standardizálva adható meg a mért ellenanyag szint, míg más gyártók már eleve BAU/ml-ben adják ki az értéket. Ez azt teszi lehetővé, hogy a különféle reagensgyártó cégek tesztjeivel kapott eredmények összevethetőek egymással.

MILYEN ESETEKBEN ÉRDEMES EZEKET A TESZTEKET IGÉNYBE VENNI?

  • védőoltás felvétele után megjelenő ellenanyagválasz kiderítésére;
  • nem vakcinált egyéneknél, koronavírus-fertőzésen átesettség vizsgálatára.

II.    Egyéb vizsgálatok

1.   NEUTRALIZÁLÓ ELLENANYAG-TESZT: azt mutatja meg, hogy a szervezetben termelődő összes, koronavírus-elleni antitestből mekkora hányadban vannak jelen a neutralizáló típusúak. Utóbbiak védő szereppel bírnak, meggátolják a vírus és a gazdasejt kapcsolódását.

2.   SEJTES IMMUNITÁS VIZSGÁLATA: miután nem csak a humorális (ellenanyagok által közvetített) immunválasznak, hanem a sejtes immunitásnak is szerepe van a koronavírus elleni védekezésben, így ennek vizsgálata kiegészítő információval szolgálhat a védettségi szint feltérképezésében.

NE FELEDJE: VÉDJE ÖNMAGÁT ÉS MÁSOKAT IS! A MASZKVISELÉS, TÁVOLSÁGTARTÁS, ZSÚFOLT RENDEZVÉNYEK ELKERÜLÉSE ÉS A GYAKORI KÉZMOSÁS MELLETT A VÉDŐOLTÁS FELVÉTELE IS SEGÍTHET ABBAN, HOGY A KORONAVÍRUS-FERTŐZÉST, ILLETVE A SÚLYOS TÜNETEKKEL JÁRÓ MEGBETEGEDÉST MEGELŐZZÜK.

Forrás:
https://www.who.int/publications/i/item/WHO-2019-nCoV-lab-testing-2021.1-eng
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/lab/resources/antibody-tests-guidelines.html